EGY MŰVÉSZ KERESZTMETSZETE
2019. január 12. írta: bszabi74

EGY MŰVÉSZ KERESZTMETSZETE

EGY MŰVÉSZ KERESZTMETSZETE

írta: Longmusicproduction

/BÁTORFI SZABOLCS KIÁLLÍTÁSA ELÉ/

 

Megszállottság: A pszichológia a szorongásos neurózisok egyikeként, olyan rögeszmés-kényszeres személyiségzavarként jelöli, ahol az egyént  egy eszme, szenvedély annyira hatalmában tart, hogy gondolatai és cselekvései mindig arra irányulnak. 

 

A társadalom úgy is emlegeti, "eszelős", "őrült", de mindkettő különválasztja az elhivatottságtól és a szenvedélytől, melyekben azért felismerhetők a mániás cselekvéssel rokon vonások.

Nos, Bátorfi Szabolcs nem választja külön.
Az alkotás számára együtt jár a megszállottsággal, annak pedig gyújtószikrát az a szenvedély ad, melyet a művészet iránt érez. És ahogy a megszállott saját játékának rabja- legyen szó munkamániáról vagy személyekhez, tárgyakhoz való ragaszkodásról-, úgy épít a művész dimenziókat, majd zárja beléjük magát, hogy időtlenül ott létezzen.

 

 

Hogy miért tudom, hogy egy csepp ebből a megszállottságból mindenkiben létezik? 
Azért, mert megmutatta. 

Egy kis cetlin indította útjára a vonalat, hogy az tekeregve, csavarodva, néha alakzatokkal tagolódva lassan megtöltse a papírt, kvázi mintázattá állva össze. Közben én egy másikon szintén játékba kezdtem, s közben eszembe jutott, amikor ezt a firkálgatást telefonálás közben csinálom szórakozottan, vagy jegyzetek szélét "ízesítem" vele olyannyira, hogy végül nem tudható, mi volt lapom főszereplője.

Valóban abbahagyhatatlan. Csinálhatod tudatosan vagy ösztönösen, lelhetsz benne értelmet, mintha labirintust rajzolnál, melyben Ariadné fonalának végét keresed- a folyamat maga a játék.

 

 

Határt szinte semmi sem szabhat; nem számít a szín, nem számít a méret, a médium, a felület csak képviselő, az az adrenalin-fűtötte állapot számít csupán, amikor a művész eszközt ragad, hogy szülessen valami, akármi, bármi- ott és akkor.

Átugorva szabályokat, szinte gyermeki ösztönnel festi magát eszméletlenre, hogy abból magához térve egy másik valóságba csodálkozzon rá egy majdnem kész műre, melyet aztán egy leheletnyi tudattal alkot egésszé.

Ez hát a Szabolcs-féle alkotási mánia, mely geometriai formákká rendezi a hétköznapokat, melyek között ott kanyarog a szertelen vonal tovább, tovább és tovább...

Az eredményt elnézve ez olyan betegség, melyből nem kívánok jobbulást! 

 

 

Illés Anett
2018. 11. 07.

A bejegyzés trackback címe:

https://szabolcsbatorfi-art.blog.hu/api/trackback/id/tr4214558690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.